REGISZTRÁCIÓ

Belépés

Elfelejtett jelszó

KÉRDÉS BEKÜLDÉSE

Jelszó módosítása

Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete építészeti tervpályázat
KÖSZÖNTŐ

A tervpályázat

00

nap
:
00

óra
:
00

perc
:
00

másodperc

múlva zárul.

a pályázatról
A Budapest Fejlesztési Központ „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” elnevezéssel nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot hirdet. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes felújítási terveinek elkészítése, az épület új funkciójának meghatározása, illetve Budapest Diákváros kollégiumi épületének és a kapcsolódó fejlesztések megtervezése.  

Budapest Diákváros az új funkcióknak, sportlétesítményeknek, jelentős zöldterületeknek és magas minőségű közösségi tereknek köszönhetően fővárosi léptékben is vonzó városnegyeddé válhat.  

A nyílt, nemzetközi tervpályázatot a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. írja ki. A tervpályázatra olyan pályaműveket várnak, amelyekben megvalósul a terület központjában elhelyezkedő műemléki védelem alatt álló, ám régóta elhagyott, mára lepusztult állapotú Nagyvásártelep épületegyüttes (Budapest IX. kerület, Hídépítő utca és Helyi kikötő út által határolt telek) felújítása, funkcióval ellátása és integrálása az új egyetemi városnegyedbe, egyúttal biztosítva jelentős hazai és nemzetközi szabadidős és sportesemények jövőbeni megrendezésének lehetőségét. Kiemelt szándék a műemléki épületben rejlő potenciál kiaknázása, valamint egy, a Budapest Diákváros részét képező - diákszállás és sport funkciókat tartalmazó - új épület és közvetlen környezetének megtervezése, amely magas minőségű természeti és épített környezetet eredményez a fenntarthatóság jegyében.

 
PÁLYÁZNI SZERETNÉK
A pályázati dokumentáció letöltéséhez regisztráljon, majd jelentkezzen be az oldalra!
ÜTEMEZÉS
00
:
00
:
00
:
00
2020. december 17., 10:00

Tervpályázat meghirdetése

00
:
00
:
00
:
00
2020. december 17., 10:00

A tervpályázati regisztráció és dokumentáció elérésének kezdete

00
:
00
:
00
:
00
2021. január 13., 09:00

Helyszíni szemle időpontja

00
:
00
:
00
:
00
2021. január 20., 23:59

Kérdések beérkezésének határideje

00
:
00
:
00
:
00
2021. január 29., 15:30

Kérdésekre adott válaszok határideje

00
:
00
:
00
:
00
2021. március 10., 14:00

Pályaművek beérkezésének határideje

00
:
00
:
00
:
00
2021. április 23., 12:00

Tervpályázat eredményhirdetésének legkésőbbi időpontja, a díjak átadása

00
:
00
:
00
:
00
2021. május 31., 14:00

Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása

Nagyvásártelep
A Nagyvásártelep egykor a főváros élelmiszer-ellátásának logisztikai központja volt, fénykorában 20 vasúti vágány és két folyami kikötő szolgálta ki, tízezer négyzetméternél is nagyobb csarnokában 400 nagykereskedő dolgozott. A Nagyvásártelep megépítése a főváros legnagyobb építési vállalkozása volt az 1930-as években, az 1932 őszén átadott komplexumot Münnich Aladár tervei szerint építették.
 

MTI, Fehérváry Ferenc, 1959. június



Központi eleme a ma is álló 247 méter hosszú és 42 méter széles csarnoképület, amelynek földszintje 17 méter, pincéje 4 méteres belmagasságú. A csarnok közelében végződő vágányrendszer egyszerre 210 kocsi kirakodását tette lehetővé, a vágányok fölött impozáns, vasszerkezetű fedett rakodó épült. A csarnok előképe a frankfurti Grossmarkthalle volt, elhelyezése, külső megjelenése és építési technológiája egyezik a német csarnokéval, de annak nem másolata, hanem építési rendszerének bátor továbbfejlesztése. 

MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, Budapest Élelmiszer Nagyvásártelepe. Díszalbum, 1932.



A csarnok közvetlen összeköttetésben állt a mellette álló 6+1 szintes irodaépülettel, ahol a csarnokfelügyelőség mellett posta, vasúti- és vámhivatal, bankfiók, a negyedik emeleten pedig szállodai szobák is működtek, az épületben páternoszter üzemelt. Az épület középfolyosós elrendezésű volt, a födémek kialakítása lehetővé tette, hogy a belső válaszfalakat bárhogy meg lehessen változtatni. 
  

MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, Budapest Élelmiszer Nagyvásártelepe. Díszalbum, 1932.



A második világháborúban a csarnok déli oldala beszakadt, a fedett rakodó komoly sérülést szenvedett.  A Nagyvásártelepet a háború után államosították, a területen rengeteg, kevéssé összehangolt építészeti fejlesztés történt, többek között zsákvarró műhelyek, egy nagyraktár és egy fűrészüzem is megépült. A legnagyobb építkezés a csarnok és Duna közé emelt hatalmas hűtőház, illetve az északi bejárat felől emelt emeletes irodaház felhúzása volt.

Fortepan / Schermann Ákos adományozó, 1944.


Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény adományozó, 1980.


 
A rendszerváltás után a Nagyvásártelepet privatizálták, majd az 1990-es években a megváltozott gazdasági feltételek következtében jelentősége fokozatosan csökkent, végül bezárták. Az épületegyüttes 2004-ben műemléki védettséget kapott.  

2007-re az irodaházban minden műemléki és egyéb érték megsemmisült, a nyílászárók eltűntek, csupán a puszta falak maradtak. A csarnok is hasonlóan méltatlan helyzetbe került, kitéve az időjárás viszontagságainak. A nem védett épületeket elbontották, a terület elhanyagolttá vált, benőtte a növényzet.

A mostani fejlesztés az utolsó pillanatban érkezett az épületegyüttes megmentésére.
Déli Városkapu
A Budapest Diákváros - Déli Városkapu Program az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztése. Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhagyatott, lepusztult területein, a Főváros szívétől kevesebb mint 5 kilométerre egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épül zöld, energiahatékony épületekkel, amelyek a diákszállások és a lakóépületek mellett korszerű munkahelyeket, tanulási-kutatási tereket hoznak létre. 

Tervezett beépítés, Snøhetta, 2020



Új városrész születik, amely Budapest legnagyobb aktív zöldfelülete lesz, megújul a tömegközlekedés és új közösségi beruházások készülnek a több mint 130 hektáros, az európai nagyvárosok között szinte egyedülállóan nagy, egybefüggő fejlesztési területén. A fejlesztés azonnal kiemelkedő értéket teremt: a HÉV-vonalak megújítása, a Diákváros megvalósulása, az új Ferencvárosi Szabadidőpark, a Csepeli Közpark és az új Duna-híd életre kelti az évitizedek óta lerobbant, elhanyagolt területet. Előtérbe kerül a gyalogos- és kerékpáros közlekedés, a kerület szíve autómentes övezet lesz, ezzel párhuzamosan megindul az elővárosi kötöttpályás vonalak fejlesztése és föld alá helyezése és a villamosvonalak meghosszabbítása. A Déli Városkapu Fejlesztési Programnak köszönhetően a Ráckevei (Soroksári)-Duna is közvetlenül elérhető lesz, a budapestiek végre korlátok nélkül élvezhetik a Duna-partot, a folyó élményét.

Látványterv, Snøhetta, 2020



A Déli Városkapu fejlesztés egyik első lépéseként, 2018-ban nemzetközi tervpályázat indult, a pályázóknak a terület beépítési lehetőségeit kellett megvizsgálniuk. Az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező, oslói központú SNØHETTA tervezőiroda innsbrucki irodája nyerte, együttműködve a szintén osztrák Besch und Partner közlekedésfejlesztő céggel. Az értékelés szerint a győztes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. A SNØHETTA mesterterve alapján az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények magas színvonalon szolgálják a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket. 
 
A Déli Városkapu projekt ereje a megcélzott építészeti és tájépítészeti minőségében rejlik: a városrész azon kevés helyek egyike lesz a fővárosban, ahol az épített városi világ és a természetes vízfelület közvetlenül találkoznak. A dunai vízpart kialakítása mellett új, mesterséges vízfelületek is létrejönnek, a Diákváros körül kiépített mesterséges csatornával egy új, egyedülálló tájépítészeti elem, egy városi félsziget jön létre. Az épített és természetközeli vízpartoknak köszönhetően csökken a városi hősziget-hatás, az új vízfelületek egyben a csapadékvíz kezelésben is kiemelt szerepet kapnak. Ez, a kék-zöld infrastruktúra egészséges, élhető lakó és munkakörnyezetet hoz létre, a speciális ökoszisztémának köszönhetően újfajta kapcsolat alakulhat ki a vízzel, így a városrész az éghajlat szempontjából ellenállóbbá, ugyanakkor élhetőbbé is válik. 

Látványterv, Snøhetta, 2020



A tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” elnevezéssel nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot hirdetett. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes felújítási terveinek elkészítése és közvetlen környezetének kialakítása az épület új funkcióinak megfelelően, illetve Budapest Diákváros első kollégiumi épületének megtervezése, a tervezett új egyetemi városnegyedbe illesztése. 
A terület központjában elhelyezkedő műemléki védelem alatt álló, Nagyvásártelep épületegyüttese egy közel 10 ezer négyzetméteres csarnokból és egy csaknem 6 ezer négyzetméter összterületű irodaépületből áll, ezekhez kapcsolódik egy főtér, ami összeköti a Duna-parttal. A nyílt, nemzetközi tervpályázatra olyan pályaműveket vár a Budapest Fejlesztési Központ, amelyek az épületegyüttes tervezett új funkcióit beillesztik a közvetlen környezetébe és a leendő egyetemi városnegyedbe. Kiemelt szempont a mára lepusztult állapotú épületegyüttesben rejlő potenciál kiaknázása, szellemiségének kortárs értelmezése.   
A tervpályázat feladatai között szerepel Budapest Diákváros első kollégiumi épületének és közvetlen környezetének megtervezése. A Budapest Fejlesztési Központ itt is olyan terveket vár, amelyek magas minőségű természeti és épített környezetet valósítanak meg a fenntarthatóság jegyében. Az új épület megközelítőleg 3 ezer négyzetméter összeterületen szolgál diákszállásként, a pályázóknak a kollégium földszintjére mintegy 1000 négyzetméternyi sportlehetőséget is tervezniük kell. 


Az új városrészben mindenki magáénak érezheti a közösségi tereket, fenntartható megoldásai révén időtálló, értékes városrésszel gazdagodik a főváros, az új városnegyed megvalósulásának pozitív hatásai messze túlmutatnak majd a területen, és példaként szolgálhatnak más jövőbeni fejlesztések számára is.
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG
Elnök

Dr. Schneller Domonkos

Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár

Társelnök

Füleky Zsolt

Építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár

Tag

Vitézy Dávid

BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - Vezérigazgató

Tag

Tóth Csaba

Építész, BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. – Ingatlanfejlesztési főigazgató

Tag

Erő Zoltán

Budapest Főváros Önkormányzata – Fővárosi főépítész

Tag

Szűcs Balázs

Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata – Kerületi főépítész

Tag

Szalay Tihamér

Építész, Magyar Építész Kamara delegáltja

Tag

Krizsán András DLA

Építész, Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke

Tag

Orbán Csaba

Építész, BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. – Projektigazgató (Déli Városkapu projektigazgatóság)

Tag

Z. Halmágyi Judit DLA

Építész

Tag

Győr Attila

Művészettörténész, Műemlékvédelmi szakértő

Tag

Prof. Dr. Horváth Zita

Miskolci Egyetem rektora

SZAKÉRTŐK

dr. Sirály Katalin

Jogi szakértő, Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

dr. Liga Éva

Jogi szakértő, BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. – Beszerzési vezető szakértő

Ujvári Éva

Tervpályázati szakértő, okleveles mérnök-közgazdász

Molnár Gábor

Költség szakértő, okl. építőmérnök

Patrick Lüth

Építész, Snøhetta Innsbruck Partner és Vezérigazgató

Baranyi Krisztina

Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata – Polgármester

Tarnai Gergely

Építészmérnök, Miniszterelnökség, Építészeti és Műemlékvedelmi Főosztály, vezető-kormányfőtanácsos

Szemerey Samu

Építész, városépítész

Zikkert Zoltán

Építész, urbanista, BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - Ingatlanfejlesztési és otthonteremtési vezető (póttag)

Dományi Bálint

Építész, urbanista, BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - Urbanisztikai vezető (póttag)